1. Ügyeljen a tisztaságra és a teljességre
Normál körülmények között a vonalkódon szereplő karaktereknek, számoknak és mintáknak világosnak és olvashatónak kell lenniük, elmosódás, fakulás vagy hiányzó részek nélkül. Ha a vonalkód-szimbólum nyilvánvaló hibákat, foltokat vagy felesleges tintapontokat mutat, és a hiba átmérője meghaladja a legkeskenyebb sáv szabványos szélességének 0,4-szeresét, akkor az sérültnek tekinthető.
2. Ellenőrizze a kontrasztot és az optikai jellemzőket
Jelentős különbségnek kell lennie a sávok és a vonalkód háttere között a fényerőben (azaz magas szimbólumkontraszt). Az elégtelen kontraszt (például a sávok és a szóközök közötti kis reflexiós különbség) megnehezítheti a lapolvasó berendezés számára a vonalkód felismerését, amit általában a rossz nyomtatási minőség, a tinta behatolása vagy az indokolatlan színegyeztetés okoz. A vonalkód üres helyeinek reflexiója a lehető legnagyobb legyen, míg a vonalak reflektanciája a lehető legkisebb legyen.
3. Határozza meg a szimbólumhibákat és a nyomtatási minőséget
A vonalkód-szimbólumnak tisztának és átlátszónak kell lennie, hajlítás, repedés vagy súlyos karcolás nélkül. A nyomtatási hibák (például sáv- és térméreteltérések, abnormális modulációs arány) közvetlenül befolyásolják az olvashatóságot, és professzionális eszközökkel kell ellenőrizni, hogy megfeleljenek az olyan szabványoknak, mint az ISO/IEC 15416. Például, ha a vonalkód felületi görbülete meghaladja a 30 fokot, vagy a vákuumcsomagolás miatt deformálódik, előfordulhat, hogy nem olvasható.
4. Környezeti és anyagi hatások
A károsodást külső tényezők is okozhatják, például por, vízfoltok vagy egyéb akadályok, vagy az anyag a tárolási környezet (például páratartalom) miatt megsárgul, vagy penészesedik a széleken. Ezen túlmenően a tintaréteg vastagságában a nyomtatási folyamatok (például ofszetnyomás, mélynyomtatás) miatti különbségek is befolyásolhatják a vonalkód tartósságát.
